Kép forrása: Google

Bár nem beszélhetünk egységes finnugor hitvilágról, úgy mint például a skandináv mitológiáról, azért számos hasonlóságot és legalább ugyanennyi ellentétet, fedezhetünk föl a finnugor nyelvű népek mondavilágában és vallásosságában. Ezekből gyűjtöttünk össze nektek tízet. 

10. Közös pontok, madárszimbólumok

Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek mitológiáiban a teremtésmítoszok általános jellemzőikben mutatnak rokon vonásokat: egy teremtő isteni lény (a komi Jen, a mari Kugo-Jumo, Numi-Torum az obi-ugoroknál stb.), egy vízimadárnak vagy madár képében megjelenő öccsének (a komi Omol, a mari és udmurt Keremet, a manysi Kuly-Otir), aki az ősóceán vízén úszkál, megparancsolja, hogy hozzon a víz fenekéről földet. Belőle teremti az isten a földet és rajta minden hasznosat, míg fivére, a szájában elrejtett földből a hegyeket és minden rosszat a földön. A kozmogónia másik változata szerint a világ egy őstojásból lett teremtve (finn, észt, számi és komi mitológiákban).

9. Finn- és karél-vonal

A karélok egy mondája szerint egy madár (kacsa, lúd vagy sas) az ősóceán felett repkedve fészket keres. A madár Väinämöinen térdére vagy egy kiemelkedő dombra rakja le végül tojásait. Ezekből a tojásokból keletkezik a világ. Az égboltozatot egy világoszlop, egy magas hegy (vagy fa) támasztja alá. A világ közepén fekvő világhegy északon található, ahol az égboltozat a földdel találkozik. A folyón túl terül el Manala (Tuonela), a holtak birodalma (amelyet néha azonosnak tekintenek „észak honával”, Pohjolával).

8. Geoid világkép, természetközelség?

A finn-karél világmodell szerint a föld kerek, tengerek mossák, az égbolt középpontja a Sarkcsillag. birodalma (amelyet néha azonosnak tekintenek „észak honával”, Pohjolával). A főisten volt Ukko, a villámszóró öreg patrónus, leginkább Zeusz és Thor keverékének lehet tekinteni. Érdekes, hogy voltak Istenek amik ugyan azokért a dolgokért is felelhettek. Például az erdő istene Tapio, aki segít, hogy szerencsés legyen a vadászat, azonban a vad sikeres elejtésért Hiisint is feleltették. A halakat Ahti a vizek istene adja, viszont a tengeri időjárásért vagy a békés hajózásért már Ilmarinen felelt. Ezen kívül a füvek és fagyökerek istene Liekkö. Turisas hozott győzelmet a csatában, a karél mitológiában Ukko és felesége Rauni, adták a jó időt és a bő termést.

7. Észt és lív mitológia

Sajnos észtek és a lívek mitológiai elképzelései csak töredékekben maradtak fenn a kereszténység elterjedését követően. Az észt-lív panteon vezetője az égisten Uku, s mellette Vana-isa („vén ősapa”) és Taevataat („égi nagyapó”). Észtország déli részén az égisten megtartotta ősi nevét, a Jumalt. Az égi atya párja a földanya, Maa-äma volt. Ez sokban hasonlít, a sztyeppei népek tengrizmusával, ahol az Égapa (Tengri) és a Földanya (Eje) volt a két főisten.

6. A jó és a rossz szembenállása

Az udmurt mitológiában erősen megfigyelhető a jó és a rossz szembenállása. Inmar az ég ura, akinek az ellenfele Keremettel aki a gonosz megteremtője és az alvilág istene. A harmadik főisten Kildszin, a földnek és a termésnek istene, aki a hármas tagolású világegyetemben a föld istennőjének felel meg. Számos gonsz démont ismertek (keremetek), őket Inmar üldözte villámaival. Ilyen gonosz szellemek a mizs betegségdémonok, vagy a cser nevű járványdémon. Érdekes megfigyelni, mivel bár nem egyedülálló, de mindenképpen különleges az udmortok hitvilágában az istenek két félre osztása. A politeizmus legtöbb formájában, mint a görög vagy skandináv mitológia, az istenek egységesek voltak, még ha rivalizáltak is egymással. Az udmurtoknál azonban folyamatos ellenségeskedés jellemzi őket.

5. A kereszténység pusztításai

A komik mitológiájának jelentős része, mint a legtöbb „pogány hitvilág”, sajnálatos módon elpusztult. Amit tudunk róla, hogy jellemző módon több istent imádtak, a főistenüknek Jent tekintették. Az eredetmítosz szerint a komik két fivértől, Osztjasztól és Osjasztól származnak (itt akár párhuzamot is lehet vonni Hunorral és Magorral), ők ketten a bőség mitikus korában uralkodtak, amikor nem kellett sem szántani, sem vetni. Őseiknek tekintették a csud népet, amely még a messze múltban vonult a föld alá. (Talán ez kicsit erőltetett hasonlatnak tűnhet, de a skandináv mitológiában a törpék szintén hasonlóak lehetnek.) A komik mondái emlékeznek még egy kultúrhéroszra, az első kovácsra, Kudim-osára, aki ugyanúgy, mint Pera vitéz és mások, ellenségeitől és a szörnyektől védi népét. (Sárkányölő Szent György, Héraklész és akár Thor?). Talán sok hasonlat belemagyarázásnak vagy erőltetettnek tűnhet, de érdemes megfigyelni a lehetséges párhuzamokat több hitvilág között is.

4. Rokonnépek, rokon hitvilág

A mordvinok két fő népcsoportjánál, az erzáknál és a moksáknál, a hitvilág is sok hasonlóságot mutat, annak ellenére, hogy számos különbség is megfigyelhető. A moksa-mordvinok főistene Skaj, neve az erza-mordvinoknál Niske. A népdalok Niskét és vele együtt Norovpaz istent, s az istenek panteonjába felvett Szentéletű Miklóst úgy ábrázolják, mint akik az ember sorsa felett rendelkeznek, s a világfa a lakóhelyük. (A világfa szimbólum a magyar mitológiában is megfigyelhető, de egyébként a skandinávban is szerepet kap.) A mordvin mitológia jellegzetessége, hogy a természeti jelenségeknek „anyaszellemeket” (ava) tulajdonít: Vir-ava az erdőanya, Vegy-ava a vízanya, Moda-ava a földanya, Tol-ava a tűzanya.

3. Rokonnépek, rokon hitvilág 2.

A marik mitológiája sok tekintetben rokon a mordvinokéval. A főistenség Kugo-jumo (jumo az isten fogalmát jelenti általában), aki szemben áll minden gonosz teremtőjével, Keremettel. (Udmurt hasonlóság is megfigyelhető ezáltal.) A főistenek közé sorolták Tunia-jumót, a világmindenség urát, aki a szelek és felhők ura. Nagy tiszteletnek örvend még Os-Kecse-kugu-jumo, a Napnak és világosságnak istene, Kava-jumo, az ég istene, Morgencse-jumo villámisten stb. Kisebb mértékű kultusz övezte a természeti jelenségeket megszemélyesítő mitológiai szereplőket. A természeti jelenségek szellemeit „anyáknak” nevezik. Csak magamat tudom ismételni, hogy összességében mennyire megfigyelhető minden finnugor népnél a természeti vallásosság.

2. A legközelebbi rokonok

A magyarok legközelebbi rokonainak tartott obi-ugorok, a manysik és hantik mítoszai erősen eltérnek egymástól. A fő teremtésmítosz szerint a föld abból az iszapból keletkezett az őstenger közepén, amelyet csőrében hozott fel a háromszor egymás után alábukó búvármadár, a luli. (Ugye, a madár szimbólum egy nagyon erős jelkép a finnugor hitvilágban.) A mítosz egyik változatában a madarat minden isten ősatyja, Kors-Torum küldi le, a másik változatban Numi-Tórem, s a gonosz szellemek ura, Kuly-otir ölti magára a búvármadár képét. Az ember teremtésének ötletét a legismertebb mítosz Kaltes-Ekvának (a földanyának) tulajdonítja.

1. Magyarok

Meglepő módon, a magyar hitvilág szinte semmi közös motívumot nem képvisel a többi finnugor vallással. Azonban a madár szimbólum, mint turul itt is fellelhető. (Az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe. A turulmadár valószínűleg a kerecsenysólyom.) Azonban a mi monda- és hitvilágunk a tengrizmushoz köthető. Emellett fontos szerepe volt a sámánisztikus motívumoknak, mint például a sámándobok megjelenése és nem mellesleg itt is megjelenik a világfa mint szimbólum.

Források: Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988., A viking mitológia "kisokosa" Határtalan régészet, 2017. (2. évf.) 1. sz. 67-69. old. https://m.nyest.hu/renhirek/ragadozomadarak-nepe (Linkek egy külső oldalra)