Amikor nekiálltam finnugor bandákat keresni, engem is meglepetés ért. Eddigi ismereteim és prekoncepcióim alapján dominánsan rock/metálzenei formációkra számítottam, legalábbis mindenképpen hangszeres zenére. Ezzel szemben egészen sok elektronikus zenével (electro, EDM, trance stb.) találkoztam, sokszor fúzióba állítva a tradicionális népzenével, népi hangzással.

Kép forrása: EDM House Network

Persze nem a popzene iránti szeretetem miatt örültem ennek (bár akár), hanem amiatt, mert a jelenség azt példázta számomra, hogy a területek méretből és politikai indokokból adódóan szilárdan kezelt szubkultúrára számítottam, ehhez képest az elektronikus hangszerelés bevonása egy iszonyatosan progresszív lépés. Szükséges is ahhoz persze, hogy a kultúra fenntartható legyen, ez külön örömteli. Szóval a sokszínű találataimból íme a 10-es merítés.

10.Silent Woo Goore

Egy klasszikus rockzenekari felállású (énekes-gitáros-basszer-dobos) formáció, amit valahogy úgy tudnék definiálni, hogy ének szempontjából folk inspirációjú indierock-artpunk banda. A könnyűzenét máshogy ragadja meg, mint az eddig felsoroltak, közös pont azonban mégis egyrészt az anyanyelvi ének, valamint az életvidámság. Egyetlen könnyen elérhető daluk az Emeze, ami egy tipikus táncolható, kellemes indie-dal.

9. Retropop

A 2005-ben alapított négytagú finn elektropop zenekar pont a bevezetésben említett rockzenekarokra adott válasz. A banda célja az volt, hogy örömteli és optimista tánczenét csináljon, amire kiváló eszköz volt a kétezres évek közepén még épp csillogó majdnem-rave a majdnem-diszkókban közhangulat. Bár mára elavult és monoton a hangzásvilág, a kor könnyűzenei (és közönségzenei) elvárásainak tökéletesen megfelelt, ráadásul maradtak anyanyelvüknél, ami helyüket tovább biztosítja a listán.

8. Chorale

A Chorale lényegében egy öt évvel korábbi Retropop. A Finnország Scooterének nevezett zenekar eurotrance zenéjével tökéletesen érvényesülni tudott a korai kétezres évek rave-szcénájában, 2005-ben a helyi sikerlistákon 15. is lett.

7. Mental Discipline

A permi előadó projektje kicsit kilóg az eddigi sorból: származásán kívül a népi hagyomány nem jelenik meg a zenéjében, leginkább angol szövegeket alkalmaz, azonban technikailag kiváló előadó a mára kicsit avítt futurepop-műfaj ellenére.

6. Shamani Duo

Az egy albumot (Hunka Lunka, 1996) megélt lappföldi zenekar tradicionális/etnikus dalok felé hajlik hangzásvilágában, melyeknek fontos alkotóeleme a yoik-éneklés – lappföld számi lakosságának egy hagyományos énekstílusa. Zenéjükhöz csak akusztikus hangszereket használtak fel, néhány billentyűs hangszerrel. A duó fő érdekessége, hogy egyik tagja a Korpiklaani folk-metal zenekar felállásában is szerepelt később.

5. Toorama

Az eredetileg kilenc férfiból álló kórust 1990-ben a Mordvin Köztársaság fővárosában, Szarankszban alapította meg négy hagyományőrző kutató. Közülük végül Vladimir Romashkin emelkedett ki, mint frontember, és 2002-es haláláig aktívan adták elő performanszaikat. Ugyanis a capella zenéjüket élőben nemcsak koncertként adták elő, hanem egész performanszokat építettek fel, amibe integrálták mordvín rítusokat és tradíciókat. Dolgoztak együtt női kórussal, illetve későbbi lemezeiket hagyományos, addigra kihalt hangszereket is alkalmaztak.

4. Angelit

Az Angelit egy finn származású, számi nyelven zenélő népzenei kvázi-nagyzenekar, aminek első formációja már 1982-ben is létezett. A Spotify-on két albumukat találtam meg, az 1999-es Mannú-t (A Hold), valamint a 2003-mas Reasonst – ezekbe a tradicionális zenétől valamelyest zenétől elrugaszkodva a modern popzene néhány elemét beépítették, leginkább középgyors tempójú dobokat. A második lemezen már a rave és techno nyomait is hordozó teljesen elektronikus breakek is megtalálhatók, de kizárólag a hagyományos hangszerek és népzenei skálák mellett – semmiképp sem helyett.

3. Jussi Huovien

A Toorama hagyományőzésére még egyet rákontrázott ez az úriember. Jussi Huovien volt az utolsó rúna-énekes – a Kalevala jelentős részét megtanulta fejből, és mindentől távoleső kis falujában fogadta a látogatókat a világ minden pontjáról. Azon túl, hogy ősi rúnadalokat énekelt, elismert kézműves, hangszerkészítő, szobrász volt, illetve játszott hegedűn és kantelén. Élete végére lebénították az izületi gyulladások, 2017-ben hunyt el.

2. Korpiklaani

Abból a szempontból mindenképp a Korpiklaani a leghíresebb banda a tízből, hogy nemcsak lokálisan ismertek, hanem a nyugati metal-undergroundban is nagy reputációnak örvendenek. A zenekar előbb  volt folk mint metal (a legtöbb hasonló műfajban dolgozó csapattal ellentétben), a Shamani Duoból, majd az abból létrejövő Shamanból alakult meg. A korábban említett yoik-éneket lecserélte a thrash metálra hajazó dallamvezetés, azonban a korábbi szintetizátorok helyét átvették a tényleges folk-hangszerek, így megtartva a balanszot. Az énekes szerint Finnországban a zenéjüket metálgitáros öregember-zenének tartják.

1. Darude

A ’99-es Sandstorm megalkotójáról fogalmam sem volt, hogy finn nemzetiségű. A dal nagyjából a YouTube létezése óta az egyik leggyakoribb és híresebb mém, de hogy a szerző a már korábban említett finnugor trance-előadók közé tartozna, azt nem hittem volna. Belegondolva mondjuk egészen logikus.